A válasz egyszerű. Veszteség, ha a munkerő munkidőben privát tevékenységet folytat. pl. interneten szörföl, vagy akár kedves ismerőseinek küldözgeti idegesítő lánc-leveleit.
Megoldás lehet ugye ha közvetlenül fizikai beavatkozással szabályozzuk. Gondolok itt olyan dologra, melyek a fizikai eszközökön végzett konfigurációs szabályok alapján tiltja a felhasználót. Nem engedi csak bizonyos weboldalak megtekintését. Még talán a levelezésben is lehet ilyen retorziót alkalmazni. Ez nem túl elegáns és valjuk be, ki szeretne dolgozni egy olyan helyen ahol "semmit"sem enged az informatikai infrastruktúra.
Mégis hogyan akadályozhatja meg a cég, hogy ne legyen fájdalmas a felhasználók számára a szabályozás, de mégis ott lebegjen a fejük felett.
Többek között erre is megoldást jelenthet az Informatikai szabályzat.
Az informatikai szabályzat egy olyan eszköz a vállalat számára, mely előírja az informatikai eszközök, informatikai infrastruktúra használatának feltételeit. Részben a törvény is nyújt szabályozást
"103. § (3) A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot - a Ptk. 81. §-ában foglaltak figyelembevételével -, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna."
"168. § Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni."
De ez nem lehet elégséges. Az informatikát szabályozni szükséges, mely szabályzat előírja az informatikai infrastruktúra használatának szabályait, feltételeit, illetve az alkalmazható retorziókat, a szabályzat megszegése esetén. (Retorzió: általában csak nagyon indokolt esetben alkalmazzák)
Mit érdemes belefoglalni az informatikai szabályzatba?
Milyen jogai és kötelességei van a felhasználónak.
Hogyan, miként telepíthetők szoftverek a céges informatikai infrastruktúrában.
Milyen szoftver beállításokat kell alkalmaznia, melyek azon beállítások amin változtathat.
A céges levelező rendszert hogyan és miként használhatja. Küldési fogadási korlátok.
Távmunka esetén a külső elérések hogyan vannak szabályozva.
Mobil eszközök használata. (Mobiltelefonok)
Az Internet használata, belső hálózat használata
Hálózati mappák és nyomtató
Üzemeltetési eljárások és felelősségi körök
Retorziók.
Ezt a pár pontot csak vázlatnak szántam, a teljesség igénye nélkül.
A szabályzat igazából arra nyújt lehetőséget a vezetők számára, hogy kiugró esetekben tudják figyelmeztetni a felhasználót, és csak végső esetben kelljen retorziót alkalmazni.
Ha a cég rendelkezik belső intranettel akkor érdemes az Informatikai szabályzat ot kihelyezni oda, illetve egy közös megosztásra, hogy mindég szem előtt legyen a felhasználóknak. Amit okvetlenül meg kell tenni, az informatikai szabályzat megjelenésekor -ha még nem volt-, alá kell íratni az alkalmazottakkal, hogy tudomásul vették a szabályzatban írtakat, és magukra nézve kötelezően betartandónak veszik.
Az informatikai szabályzat eképp tud hatékon szabályozó eszköz lenni a vállalkozások informatikai infrastruktúrájának belső védelme érdekében.
Jelenlegi gazdasági helyzetben felértékelődhet az informatikai kiszervezés szerepe, miközben még mindig sokan bizalmatlanok, a köztudatban lévő tévhitek miatt az outsourcing cégekkel szemben.
A gazdasági életben egyre inkább elterjed, hogy a vállalatok, és intézmények külső informatikai outsourcing szolgáltatót bíznak meg, az informatikai és rendszergazdai, adatkezelési erőforrásaik üzemeltetésével, hogy kizárólag a saját profittermellő alaptevékenységükkel tudjanak foglalkozni. Többek szerint ez a folyamat meggyorsulhat, a kialakult gazdasági helyzetnek köszönhetően, hiszen az informatika kiszervezése, már rövid távon is költséghatékony.
Számtalan cég már évekkel ezelőtt is felismerte az informatikai outsourcing előnyét, miközben még mindig számos olyan vállalat létezik ahol a vezetők tudatában az outsourcinggal kapcsolatos tévhitek élnek, ezért bizalmatlanok az outsourcing rendszergazdákkal szemben.
Amikor úgy dönt a cég vezetés, hogy lecseréli a rendszergazdát. Nem is gondolnák, milyen sok apró részletre oda kell figyelni. A rendszergazda az az informatikus személy a cégnél, aki üzemelteti az Informatikai infrastruktúrát. Egyszóval a cég alapjait. A rendszergazda, mindent lát, minden adat felett hatalma van. Ha lecseréljük a régi rendszergazdát milyen romokat kell eltakarítani az újnak?
Az informatika rohamosan fejlődik, a naprakész szaktudás megszerzése nélkülözhetetlen az életbenmaradáshoz a rendszergazdák számára. Tanulni, fejlődniük kell, hogy az újabbnál újabb kihívásoknak meg tudjanak felelni.
Többen is kérdezték már tőlem, hogy „Hogyan lehet valakiből jó rendszergazda?” . A válasz egyszerű, tanulni-tanulni-tatnulni. A jó rendszergazda, soha nem elégszik meg azzal amit tud, mindég hajtja valami tudás éhség. Nagyjából ez le is fed mindent. De lássuk csak milyen szempontoknak kell megfelelni még;
