Amikor úgy dönt a cég vezetés, hogy lecseréli a rendszergazdát. Nem is gondolnák, milyen sok apró részletre oda kell figyelni. A rendszergazda az az informatikus személy a cégnél, aki üzemelteti az Informatikai infrastruktúrát. Egyszóval a cég alapjait. A rendszergazda, mindent lát, minden adat felett hatalma van. Ha lecseréljük a régi rendszergazdát milyen romokat kell eltakarítani az újnak?

Mit hagy maga után a régi rendszergazda!

Általában ez attól függ, hogy milyen körülmények között lett lapátra rakva. Az esetek többségében, csendben zajlik a rendszergazda cseréje-eltávolítása, de azért nem árt az óvatossság. Ha bosszúálló akkor keményen meg tud szivatni. Pl. elhelyez olyan scripteket, ami időzítve akár valamelyik felhasználó gépéről indulva káoszt tud okozni. De nem ez a jellemző. Ami általánosságban elmondható, megvan minden rendszergazdának a munka stílusa, a saját jól kialakított rendszer szemlélete, és előbb vagy utóbb az új rendszergazda is szeretné majd a saját stílusához szabni a rendszert. A régi rendszergazda amit hagy maga után, az pár, általában 1-2 éven belül átalakul. Ha egy rendszergazda monoton módon dolgozik, keletkeznek szemetek, hibás beállítások, a kapkodásokból eredő otthagyott scriptek..szóval sok olyan dolog amit az új rendszergazdának ki kell pucolnia. Általában elég nagy meló szokott ez lenni, azonban van olyan, amikor a rendszer újra telepítése, újra konfigurálása gyorsabb és célravezetőbb, mint a nagytakarítás. De ezt egy profi rendszergazda már tudja.

Hol vannak a dokumentációk?

A hálózati topológiai rajz alavető, hogy egy rendszerben tudjuk melyik eszköz, mivel van összekötve, és ne éles helyzetben kelljen kitalálni, hogy valyon mi-mivel kommunikál, és a switch 22-es portjába kinek a gépe van bedugva. Ezek olyan dologk, amelyek a hétköznapi üzemeltetés során elsikkadnak. Nem nagyon szertnek a rendszergazdák dokumentálni, mert az időbe telik, és úgy gondolják elég ha fejben megvan minden. Meg is van, de meddig. Sajnos, ezek idővel kiesnek a fejből. És, hogy mér jó ha papíron is megvan? Bármikor kéznél van.

Sajnos sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a gépkönyv mire is jó. Ezt én gépkönyvnek hívom, még valamikor a nagy vöröscsillag allatt hallottam ezt a kifejezést. :)

Szóval, érdemes minden egyes kiszolgálóról /szerverről egy kis füzetet vezetni, első oldalon a gép alkatrészeinek felsorolása, ezt követi a telepített rendszer(ek), alkalmazások, és azok beállításai, majd ezt követi a változások vezetése. Nem olyan nagy munka ezt folyamatosan vezetni, viszont egy adott baki után nagyon hasznos tud lenni.

Szoftver nyilvántartás, ez lehet akár egy egyszerű táblázat, ahol felsorolás jellegűen ott vannak a céges szoftverek, és hány felhasználói liszenszel rendelkezünk, mikor lett vásárolva, van-e hozzá támogatás, milyen időközönként kell adott esetben fizetni a szoftver támogatást. Honnan és milyen kódok használatával lehet frissítéseket letölteni, ennek az egyszerű nyilvántartásnak az elkészítéséhez nem kell informatikusnak lenni.

Szabályzatok

A cégek gykaran elfelejtenek készíteni, vagy készíttetni olyan szabályzatokat, és dokumentumokat, ami alapján számonkérhető a rendszergazda és felelősségre vonhatóak a felhasználók. Gondolok itt egy olyan általános dologra, mint az informatikai szabályzat. Ez a dokumentum tartalmazza a cégnél az informatikai eszközök használatára vonatkozó megkötéseket, szabályokat, a biztonsági mentésre vonatkozó megkötéseket.

Például, hogy munkaidőben tilos chat-elni, vagy a céges levelező rendszert tilos magán jellegű dokumentumok továbbítására használni...stb.

Biztonsági szabályzat ez mondjuk részét képezheti az informatikai szabályzatnak, de önállóan is megállja a helyét. A biztonsági szabályzat írja elő, hogy a cég informatikai erőforrásaihoz ki- és milyen feltételekkel férhet hozzá. Ez a dokumentum szükséges a rendszergazdának ahoz, hogy be tudja állítani a szükséges jogosultságokat, a felhasználóra. A biztonsági szabályzat írja elő továbbá a jelszavak, használatának módját..stb.

Ha ezek a dokumentációk és szabályzatok megvannak, és folyamatosan frissítve vannak, akkor az új rendszergazdának kevesebb a dolga. Ha nincs meg, akkor viszont nagy meló ezt összerakni. Végigmászni a hálózatot, a felhasználók gépeit, a szervereket, mindent felderíteni. Ki-mihez fér hozzá, jogosult-e a hozzáférésre..stb.

Rendszer átadás-átvétel

Fontos dolog, hogy mielőtt az új rendszergazda munkához lát, készítsen minden egyes gépről  egy biztonsági mentést, ez lehet egyszerű backup, vagy Ghost, bármi. A lényeg, hogy az átvételkori állapotot tükrözze. Ezeket a mentéseket, jól el kell rakni, mondjuk olyan 1-3 évre. Mire jó ez? Ha az új rendszergazda elkezd dolgozni és összeomlik a központi szerver, akkor ugye furcsán fognak rá nézni. Gondolnánk, jogosan...de opsz. a régi rendszergazda ott hagyott olyan scripteket, amik időzítve indulnak és fejreállítják a rendszert. Ki a felelős? ha nem tudjuk bebizonyítani, akkor az új rendszergazda, de ha előkapjuk a mentést és lobogtatjuk, hogy igen...ez volt az...akkor már más a szitu.

Egyébként pedig, ha valaki átvesz egy rendszert, azt inkább előbb, mint utóbb ujra fogja telepíteni, és optimalizálja a beállításokat.